Blog

Magyar párok külföldön

Nemzetközi magánjog a családban

A határokon átívelő családi viszonyok esetén fontos a tudatos tervezés, és ha tehetjük, válasszuk meg az alkalmazandó jogot, elkerülendő a későbbi meglepetéseket. 

 

Napjainkban gyakori, hogy a párok a külföldi munkavállalás mellett döntenek (és a nemzetközi házasságok, párkapcsolatok sem ritkák, róluk a következő posztban fogok majd írni.) Az ő viszonyaikat a nemzetközi magánjog szabályozza. A határokon átívelő családi viszonyok esetén fontos a tudatos tervezés, és ha tehetjük, válasszuk meg az alkalmazandó jogot.

 

Mikor van ennek jelentősége? Egy gyakori példán keresztül mutatom be, milyen kérdések merülnek fel egy külföldre költöző magyar pár esetében, és zárójelben a lehetséges válaszokat is felvillantom, a teljesség igénye nélkül, csak azért, hogy érzékeltessem a helyzet összetettségét, és azt, hogy természetesnek látszó élethelyzetek jogi szempontból hogyan minősülhetnek, és hány olyan kérdést vetnek fel, amire talán nem is gondolnánk.

 

Az alaphelyzet: egy magyar pár Brüsszelbe költözik, évekig ott élnek. Vásárolnak egy közös lakást és egy autót, de van ingatlanuk Magyarországon is. Néhány évvel később kint Belgiumban összeházasodnak. Születik egy gyermekük is, jól érzik magukat, nem akarnak hazaköltözni, a gyermek kint kezdi meg az iskolát. Később a családi idillnek vége szakad, vagy azért, mert megromlik a házasság, vagy azért, mert valamelyik fél elhalálozik.

 

Már az „idill” ideje alatt is felmerülhet a kérdés, hogy vagyoni viszonyaikra melyik jog az irányadó, a belga vagy a magyar? (A válasz összetett, mert bár mindkét ország EU tagállam, Belgium részt vesz a házassági vagyonjogi rendelet alkalmazásában, Magyarország viszont nem, nálunk a Nemzetközi magánjogról szóló törvényben foglaltak az irányadó. Nem mindegy, hogy pár kötött-e házassági szerződést, és megválasztották-e az alkalmazandó jogot. De már az is egy előkérdés, hogy hol kötik a házassági szerződést, Belgiumban, vagy Magyarországon? A gyakorlatban legtöbbször az az igény merül fel, hogy magyar jog szerint, itthon szeretnének házassági szerződést kötni. Van erre lehetőség, de a speciális alaki feltételeket be kell tartani. Egyébként a házassági szerződéssel, és a viták esetére később alkalmazandó jog megválasztásával sok későbbi probléma kerülhető el.)

 

Ha a pár tudatosan tervezi az életét és előre gondolkodnak, felmerülhet, hogy végrendelettel rendezzék az öröklési kérdéseket. Hol tehetnek vajon végrendeletet? (Bárhol, és van lehetőség arra is, hogy megválasszák az alkalmazandó jogot – belga vagy magyar – ha pedig nem választanak jogot, akkor annak az országnak a jogát kell alkalmazni, ahol a végrendelet megtételekor az örökhagyó élt (belga.) Azt nem választhatják meg, hogy melyik ország közjegyzői fognak eljárni a hagyaték átadása tekintetében, mert ez mindenképp az az ország lesz, ahol az elhalálozás időpontjában az örökhagyó életvitelszerűen él. Tehát előfordulhat, hogy a belga hatóságok járnak el, de – ha jogválasztással élt az örökhagyó – a magyar jogot fogják alkalmazni.)

 

 

Ha nincs végrendelet, és – tegyük fel – a férj elhalálozik, melyik ország hatóságai fognak eljárni a hagyaték tekintetében, és melyik jogot fogják alkalmazni? (A belga hatóságok fognak eljárni és a belga jogot fogják alkalmazni, jogválasztás hiányában. A belga hatóság ún. európai öröklési bizonyítványt állít ki, amellyel az örökös egyszerűen tudja bizonyítani örökösi minőségét más tagállamban, pl. Magyarországon, hiszen ezt a dokumentumot bármilyen további eljárás nélkül minden tagállamban elismerik.)

 

Mi történik, ha egyikük sem hal meg, viszont megromlik a kapcsolat és elválnának? Indítható-e bontóper Magyarországon, vagy csak Belgiumban? Függ-e ez attól, hogy vannak-e gyermekek? A vagyon megosztásakor melyik állam jogát kell figyelembe venni?
(Ez elsősorban attól függ, hogy van-e gyermek, és hogy van-e hajlandóság a felek között egyezséget kötni, és a házasság felbontását közös megegyezéssel, a tényállás feltárása nélkül kérni, vagy pedig annyira elmérgesedett köztük a kapcsolat, hogy mindenképpen a bíróságnak kell döntenie. A vonatkozó EU-s rendeletekben foglaltak irányadók arra, hogy hol indítható házassági bontóper, és melyik bíróság jogosult a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekről dönteni. Ha nincs megegyezés, viszont van gyermek, akkor a brüsszeli bíróságnak lesz joghatósága, azonban, ha a felek hajlandóak egyezséget kötni, akkor van mód arra, hogy magyar bíróság járjon el. A vagyoni viszonyokat a bontópertől függetlenül kell kezelni. Magyar jog szerint egyezséget köthetnek a felek, és nem szükséges perelni, ha egyezségükben az alkalmazandó jogról is megállapodnak. Van tehát mód arra, hogy elkerüljék a külföldi és gyakran indokolatlanul költséges pereskedést, de ehhez szükséges valamennyi kompromisszumképesség és egy, a nemzetközi családjogban jártas ügyvéd.)

 

A kapcsolat megromlását követően a gyerekek az anyánál maradnak, aki azonban úgy dönt, inkább szeretne hazaköltözni a gyerekekkel Magyarországra, megteheti-e ezt?
(Nem teheti meg, ha az apa hozzájárulása nélkül költözik „haza”, akkor az, bármilyen furcsán is hangzik, jogellenes gyermekelvitelnek minősül, és az apának lehetősége van egy gyorsított, 60 napon belül lefolytatott eljárásban visszavitetni a gyermeket Belgiumba. Azonban a szülők megállapodást köthetnek a gyermek szokásos tartózkodási helyének megváltoztatásáról, vagyis a Magyarországra költözésről, az ehhez kapcsolódó további kérdések – pl. kapcsolattartás – rendezésével egyidejűleg, és ez megint történhet magyar jog szerint, magyar ügyvéd közreműködésével. Ha nincs megegyezés a szülők között a költözésről, akkor viszont a belga hatóságok fognak eljárni a tartózkodási hely kijelölése kérdésében.)

 

Ha ugyanez a pár nem Brüsszelbe, hanem Londonba, Amerikába, vagy Svájcba költözik, ami ugyancsak nem példa nélküli, akkor nem az EU-s rendeletek, hanem a két ország között érvényes nemzetközi egyezmények, valamint a Nemzetközi magánjogról szóló törvény (Nmjtv.) fogják megadni a válaszokat a fenti kérdésekre.

Ha a párnak csak az egyik tagja magyar állampolgár, és a másik házastárs külföldi állampolgár, az megint bonyolítja a helyzetet.

Vagyis a párok külföldi munkavállalása jogi szempontból is kalandos helyzetet teremt. A legtöbb esetben lehetőség van a jogválasztásra, így a párok előre eldönthetik, hogy az életviszonyaikra mely ország jogát szeretnék alkalmazni. Így előre tervezhetnek, és bármi is történik, legalább az már előre tisztázva van, hogy milyen jog szerint minősül az adott tényállás. Jó, ha a feleknek eszükbe jut, hogy költözéskor arról is érdemes tájékozódni, hogy az általuk választott élethelyzet a nemzetközi magánjog szerint hogyan minősül és milyen konzekvenciákkal jár. 

 

Legyen szó gyermekekről, vagyonjogi szerződésekről, munkaviszonyról, a családi cégről, külföldre költözésről vagy hazaköltözésről, netán öröklési kérdésekről, tájékozódjon, hogy tudjon tudatosan tervezni, és családját minden körülmények között biztonságban tudhassa. Konzultációra jelentkezés itt >>

Foglaljon időpontot konzultációra.

Vegye fel velem a kapcsolatot telefonon, emailben vagy skype-on. 

KAPCSOLATFELVÉTEL